A 2001 áprilisában alapított múzeum a kolozsvári egyetemi oktatás évszázados gazdag történetét, a különböző karok tanárainak és hallgatóinak tevékenységét, de leginkább az erdélyi értelmiség egyetemes kultúrában és tudományosságban elfoglalt helyét kívánja megismertetni az érdeklődőkkel. A múzeum 2002 januárjától kibővített, gazdagított anyaggal működik. Az Egyetemtörténeti Múzeum révén minden leendő hallgató ízelítőt kaphat a kolozsvári akadémiai életből, valamint tanulhat az egyetemi hagyományokról és Erdély történetéről 1581-től napjainkig (Báthory István a jezsuita szerzeteseket bízta meg iskolájának vezetésével, 1580-ban már a városfalakon belülre, a Farkas utcába telepítette őket, majd az intézményt 1581. május 12-én egy újabb alapítólevéllel akadémiai rangra emelte, és felhatalmazta, hogy több, magasabb szintű oklevelet bocsásson ki.)
A múzeum gyűjteményét jelenleg több mint 1.000 tárgy alkotja: eredeti vagy hasonmás (facsimile) iratok, az egyetemi oktatók kiadványai, diákigazolványok, évkönyvek, egyetemi tankönyvek, hivatalos iratok, oklevelek, képeslapok, különféle tudományos műszerek, dokumentumok, érmék stb. Ezek segítségével rekonstruálható azoknak a kollégiumoknak, karoknak és egyetemeknek a története és tevékenysége, amelyek a XVI. századtól (a Báthory István erdélyi fejedelem által 1581-ben alapított, és az Antonio Possevino szerzetes-rektor által vezetett Jezsuita Kollégium óta) napjainkig működtek Kolozsváron.
A múzeumi gyűjtemény három nagyobb részből áll:
-
Az állandó kiállítás a kolozsvári egyetem XVI. és XX. század közötti történetét mutatja be. Az állandó kiállítás anyagát kronológiai és tematikus szekciókba rendezve tekinthetjük meg. A kiállítás első tárlói a különböző katolikus szerzetesrendek és a protestáns egyházak által létrehozott és vezetett kolozsvári kollégiumok oktatóinak és hallgatóinak adatait tartalmazzák a XVI. és XIX. századok közötti időkből. Ezt követően az 1872 és 1919 között működött, Ferenc József nevét viselő magyar egyetem (Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem) tevékenységének legfontosabb mozzanatait ismerhetik meg az érdeklődők – ekkor Erdély az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott.
Az állandó kiállítás legtekintélyesebb részét az 1919 és 1945 között fennállt I. Ferdinánd Király román egyetem történetét bemutató gyűjtemény – tárgyak és fényképek – teszi ki. A látogatók nemcsak a két világháború közötti tudományos egyetemi élettel ismerkedhetnek meg, hanem az oktatók és a hallgatók rendelkezésére bocsátott épületeket, felszerelésekkel is megtekinthetik. Megemlítendő egyebek mellett az Akadémiai Kollégiumnak (ma Egyetemiek Háza) szentelt kiállítás, amelyen jól látható az épület abban a formában, amelyben 1937-es átadásakor volt. Nem maradt ki a gyűjteményből a kolozsvári egyetem oktatóinak politikai aktivitását, a hallgatók kari társaságainak tevékenységét dokumentáló anyag sem. Különleges hangsúly került a második világháború éveire, amikor a kolozsvári román egyetemnek Nagyszebenbe és Temesvárra kellett költöznie, ahol a megváltozott körülmények között az oktatási-nevelési tevékenység átszervezésére is szükség volt.
Az állandó kiállítás legutolsó része számtalan dokumentum és fénykép segítségével mutatja be a nagyközönségnek a kolozsvári egyetemi élet kommunizmus alatti időszakát, pontosabban az 1945 és 1989 közötti periódust. Ezekben az évtizedekben a kolozsvári egyetem számtalan átalakuláson ment keresztül szervezeti és működési szempontból egyaránt.
A kommunista rendszer első felében, 1945 és 1959 között két különálló egyetem létezett Kolozsváron, a román tannyelvű Victor Babeş és a magyar tannyelvű Bolyai János. Tevékenységük bemutatása szintén megtalálható a kiállítás anyagában. 1959. március–júniusában sor kerül a kolozsvári román tannyelvű egyetem és a magyar tannyelvű egyetem egyesítésére. Az új intézmény ekkortól a Babeş–Bolyai Tudományegyetem nevet viseli, és létrejöttének pillanatában hat karral rendelkezik: Matematika és Fizika Kar, Kémia Kar, Természettudományi és Földrajz Kar, Bölcsészettudományi Kar, Jogtudományi Kar, Történelem és Filozófia Kar. Személyes vallomások tanúskodnak a tanárok és a kutatók által megélt politikai elnyomásról. Az állandó gyűjtemény tartalmazza a román és magyar egyetem 1959-es egyesítésére és a Babeş–Bolyai Tudományegyetem létrehozására vonatkozó dokumentumokat. A látogató megismerkedhet továbbá az így létrejött új intézmény 1989 előtti és utáni történetével.
Az egyetemtörténeti múzeum állandó kiállításának keretében különálló rész foglalkozik a kolozsvári egyetem fontosabb személyiségeivel, akik az idők folyamán jelentős szerepet játszottak mind az intézmény, mind pedig az egyetemes tudomány és kultúra fejlődésében: Emil Racoviţă, Constantin Daicoviciu, Hermann Oberth, Lucian Blaga, Petre Sergescu, Eugen Speranţia és mások.
-
Időszaki kiállítások terme. Itt zajlanak a múzeum időszaki eseményei és projektjei (további részletekért lásd az Események menüpontot).
-
A múzeum egy szakkönyvtárral is rendelkezik, ahová külön kérésre bárkinek szabad bejárása van (kutatók, doktoranduszok stb.), akiket érdekel az egyetemtörténet és tudománytörténet helyi, országos és nemzetközi szinten.
Az Egyetemtörténeti Múzeum ingyenes tematikus és korosztályok szerinti tárlatvezetést biztosít több nyelven is (magyar, román, francia és angol). Általános iskolás és középiskolás diákok számára lehetőséget nyújt olyant tematikus bemutatók, leckék megszervezésére, amelyek Kolozsvár történetéről vagy az oktatástörténetről szólnak (országos vagy európai viszonylatban).
Amennyiben igény van rá, a múzeum személyzete az egyetemtörténetek és az értelmiségtörténet kérdéskörei iránt érdeklődők számára szakszerű segítséget ajánl (bibliográfiai útbaigazítás, a múzeumi gyűjteményekről szóló tudnivalók stb.).
Az időszaki múzeumi és kulturális események alkalmával meghívjuk a látogatókat, hogy vegyenek részt a különféle múzeumpedagógiai tevékenységeken (felfedező-útvonalak, kérdőívek, puzzle típusú játékok, díjazott versenyek stb.)