A baktériumoknak rendkívül fontos szerepük van a természetben, valamint az ember számára is. A körülbelül 5.000 fajt három nagy csoportba lehet besorolni: heterotróf, autotróf és mixotróf. A heterotróf baktériumok lehetővé teszik az anyagcserét az ásványi, növényi és állatvilág között. ezek befolyásolják a levegőben lévő szabad nitrogénkötést is, részt vesznek az erjesztésben, a talajképződésben stb. A kemautotróf baktériumok hozzájárulnak a kén- és vastelepek kialakulásához.
Az algáknak közel 6.000 faja ismeretes a Földön, a mikroszkopikus méretűektől egészen a néhányszáz méteres algákig (az Észak-Atlanti Óceán közepén elhelyezkedő Sargasso-tenger moszat-telepei). A Növénytani Múzeumban szekrényeiben megtekinthető a négyféle algatípus: kék, zöld, barna és vörös.
A múzeumnak ebben a részében kiállított gombák nem fogyaszthatóak és mérgezőek. Bemutatásra kerül néhány fitopatogén gomba és ezek főbb hatásai a különböző növényi szervekre, valamint néhány epixil (fán termő) gomba is. A Merulius lacrymans, azaz a könnyező házigomba rendkívül kártékony, tönkreteszi a papírt, de az épületek faanyagát is, amivel jelentős károkat okoz az archívumokban vagy múzeumokban. Egy speciális vitrinben lévő gombagyűjtemény különböző kalapos gombafajokat mutat be szemléltetők (másolat műanyagból, gumiból) formájában, valamint néhány növényi élősködő gombafajt, az általuk okozott betegségek szerint csoportosítva és társítva a kipusztításukra használt megfelelő növényvédő szerekkel.
A zuzmók a 37-es szekrényben láthatóak. A körülbelül 17.000 ismert saxicola, corticola és tericola zuzmófaj közül hozzávetőlegesen 10% nálunk is megtalálható. Ők telepednek meg elsőként a kopár és barátságtalan rétegeken, és ezáltal hozzájárulnak az újabb fajok megtelepedésének előkészítéséhez. Például a Rocella tinctoria zuzmóból állítják elő a lakmuszt, az Evernia prunastri zuzmót pedig az illatszeriparban használják fel, a rénszarvas-zuzmó (Cladonia rangiferina) a rénszarvasok fontos táplálékforrása egész télen.
A mohák (briofiták) mintegy 50 fajjal képviseltetik magukat a múzeumban (csak eredeti anyag). Földünkön hozzávetőlegesen 20.000 mohafaj él, Romániában ebből körülbelül 2.000 faj van jelen. A mohákat a múzeum 38-as szekrényében lehet megtekinteni.
A harasztoknak (Pteridofiták) körülbelül 12.000 faját ismerjük, ebből 70 faj Románia spontán növényvilágában is megtalálható. A 39-es szekrényben kerül bemutatásra az autentikus anyag, amely nemcsak az ország növényvilágából származik, hanem egzotikus harasztfajokat is láthatunk. A harasztoknak többféle felhasználása lehet: táplálékforrás, orvosi (vizelethajtó, bélférgek kiirtása, immunrendszer erősítése stb.), ipari (fémtárgyak fényesítése, cserzés).
A faformájú harasztok közül, amelyek száma az évek során jelentősen lecsökkent, és már-már az eltűnés fenyegeti, és amelyek a Föld legrégebbi széntartalékainak kialakulásához vezettek, a megtalálható a múzeumban a Dicksonia antarctica nevű harasztnak egy törzse, amelyet 1911-ben szállítottak ide Tasmania szigetéről.
A nyitvatermők (Gimnosperme) a 40–44-es szekrényekben találhatóak. A gyűjtemény préselt anyagból áll, hazai vagy más földrészről származó nyitvatermő tobozokból és magvakból: Pinus cembra, Taxus baccata, Araucaria imbricata, Torreja, Ginkgo biloba, Ephedra distachya, E. villarsi.
A nyitvatermők felhasználása sokrétű: táplálékforrás (fenyőmag, Ginkgo biloba, a tiszafa magköpeny), gyógyászati (az Ephedraból kivont efedrin, a borókafenyő – vizelethajtó és antireumatikus tulajdonságok), a fa felhasználása a bútorgyártásban, zsindelyezésben, a lucfenyő a klaviatúra gyártásában stb.
Egy ősrégi, ritka és érdekes nyitvatermő a Welwitschia mirabilis, Délnyugat-Afrikában, a Namíbiai sivatagban fordul elő, a 100 millió évvel korábbi növényvilág egyik maradványaként. Tekintettel a Welwitschia-példányok ritkaságára, védettnek nyilvánították. A törzsön a növény teljes élete során csupán 2 levél található. Ezek hossza akár több métert is elérhet, és a vidékre jellemző erős szél hatására felszaggatottá válnak. A törzs felső részén találhatók a hímpéldányokon a porzós virágok, a női példányokon pedig a termős virágok. Kétlaki növény.
A zárvatermők, a legfejlettebb növények és ugyanakkor a legnépesebb, legváltozatosabb törzs, amelynek Földünkön mintegy 250.000 faja ismeretes, és ebből körülbelül 3.500 Románia növényvilágában is jelen van. A múzeum 45–77-es vitrinjeiben kerülnek bemutatásra, préselt vagy konzervált anyag révén (levelek, virágok, gyümölcsök, magvak) az egyszikű és kétszikű fajok, nemcsak Románia területéről, hanem az egzotikus vidékekről is.
